Kedves olvasóm!

Nagyon egyszerű agyagozással szeretnélek benneteket első körben megismertetni!

Gondolom mindenki kirándulgat olykor-olykor ,ilyenkor érdemes körülnézni a környéken egy kis agyagért is.Leszakadt árokpartoknál,vagy patakok környéként sokszor találhatunk.Szine a sárgástól-vörösig,szürkétől-kékesszürkéig terjedhet.

Kis lapáttal könnyen összegyűjthetünk egy zacskóra valót.Lehetöleg kő,levél és ágak nélkül szedjük fel.Ha nagyon száraz az agyag viz hozzáadásával képlékennyé tehetjük.Jól gyúrjuk össze mintha tésztát készítenénk és máris játszhatunk vele.

Készíthetünk belöle kis figurákat,de edénykéket is

Öseink már a tűz felfedezése elött rájöttek hogyanis használhatják fel az agyagot magvak és termények tárolására.Eleinte kézzel rakták fel az edények falát ,úgy ahogy most mi próbáljuk elkészíteni.A földbe süllyeztett korong feltalálása elött igy készültek a tárolóedények.Ebbe még csak száraz terményt lehetett elhelyezni--tehát vizet nem.Ezt csak az égetés feltalálása tette lehetővé (nagy esélyel törött cserép került a tűzbe és kiégett.)

1.Tenyerünk között egy darab masszát golyóvá gyúrunk,majd lelapítjuk úgy 7-8mm vastagságúra igy kapunk egy korongot.Csípkedjünk kis darabokat az agyagból és tapasszuk sorban a szélére (ügyelünk arra ,hogy ne legyen hézag köztük) ezzel a módszerrel fel rakhatjuk az edényke falát.A szájrészt keskenyíthetjük ,vagy  szélesíthetjük ahogy tetszik.Ujjainkkal fokozatosan elsimogatjuk kívűl-belűl,viszonylag simára.Díszíthetjük is (karcolással,újbenyomással,spirálvonalakkal),rakhatunk rá fogót,fület is.

2.készíthetünk edényt a kezünk között készített hurkákból,ha csak belül simítjátok össze nagyon érdekes dolgokat tudtok létrehozni.

3.Ezt azoknak ajánlom akik úgy gondolják ,ha összegyűlik egy rakás elkészített munkája és érdemesnek tartja kiégetésre,hát bátran vágjon bele.Mivel minden agyagnak van optimális égetési hőfoka ,ehhez érdemes vásárolni az agyagot.Többnyire tömbökben lehet venni 1db olyan 25kg.Mivel soványítva van ,igy nem reped annyira,mint a sima agyag.

Kezdjük kicsiben: a két markunk közé fogott agyagot jól átdolgozzuk és egy sodrófával kisujjnyi vastagságura sodorjuk.Az elözőleg szabadban szedett kórót ,erősszálú füvet,különféle leveleket kiterített hétköznapi újságpapírra helyezzük (ízlés szerint)

Ráhelyezzük az elkészített,kinyújtott agyaglapot és jól rányomkodjuk.Ezután fogunk két darab egyenes félkör alakú fadarabot és két oldalt a felemelt újságpapír alá tesszük.Szépen eligazgatjuk és hogy később falra tudjuk lóggatni a felső részébe szöggel két lyukat is fúrunk.Hagyjuk száradni amig légszáraz állapotba nem kerül 2-3 nap.

Hogy azok is kipróbálhasák akik nem akarnak agyaggal bibelödni:

Bizonyára sokaknak ismerős a sótészta kifejezés és talán már dolgoztak,játszottak vele.

A sótészta készítéséről megoszlanak a vélemények,de a lényege ugyanaz:1-1 arányú só és liszt keveréke.Én szoktam hozzáadni egy kanálnyi folyékony tapétaragasztot is.Vizzel gyúrjuk össze mint a tésztát. Nem szabad túl puhára készíteni,mert nem tartja meg magát,inkább kicsit kemény legyen ,mert állás közben is puhul.

Lehet színezni temperával vagy akrill festékkel,sőt csillámport is keverhetünk hozzá,amit fodrászkellékeket áruló boltokban ,hobbiboltokban lehet megvenni.Amit idáig leírtam az mind elkészíthető sótésztából is.Akrill lakkal lefestve mutatos!

A sótésztát szárítani kell kb 50 fokos sütőben,nyitott sütőajtóval,hogy a gőz eltávozzon. Kihülésig ne nyúlj hozzá!

Hogy a díszítéshez adjak egy ötletet:

Nézz körül egy szép vastag erezetű falevél után és otthon rakd körbe hurkává gyúrt agyaggal egy műanyag lapon(nem árt a műanyagot egy kis szappanos kézzel átsímítani.Keverj ki vizzel egy kis gipszet(ne legyen túl híg) és öntsd rá a levélre,várd meg ,hogy megkössön és piszkáld ki belöle a levelet.Késsel szépen szedd le a sorját,de vigyázz ne kerüljön az agyagba.

Vegyél egy darab agyagot és a gipsz száradása után nyomd rá a levélformára.Jópofa levéllenyomatot kapsz,amit sima vizzel tudsz felragasztani a tárgyaidra:

Az agyag földpáttartalmú kőzetek bomlásakor keletkezik.Ilyen anyag a gránit és a riolit.Tudomásom szerint a magyar kaolinok nem gránitból képződtek és porcelán gyártásra szennyezettségük miatt alkalmatlan.

A szél és víz hatásának van kitéve nagyon hosszú ideig,igy megindul az aprózódás és mállás.Ha helyben maradt az anyag.:Kaolinnak nevezzük.

A kaolin fehéres szinű,nagyobb darabokból álló agyag:felhasználása érdekében finomra kell őrőlni.Másodlagos és harmadlagos lelőhelyeken találhatjuk az agyagot.Szennyezettségétől függően használják fel:Téglaként vagy fazekasagyagként.Mésztaralmú szennyezés a csiga ,kagyló is.A vas nagy mennyisége miatt égetés után szine sárgától a meleg barnáig változik.Égetési hőmérséklete:kb 900-1200 fokig változik ilyenkor elveszítí a kristályvizét,már nem tehető plasztikussá.A porcelán égetési hőfoka magasabb: 1420 Cfok

A kaolinok mellett képződik még földpát,kaoinit ,montmorillonit,dolomit.

Földpátok:

Különbséget teszünk:Káliföldpát(ortoklász)

                                      Nátronföldpát:(albit)

                                       Kalciumföldpát(anortit)

között.Mohs keménységük: 6 , 6,5

Hasadásuk:kiválló,másik irányban nagyon jó.

Fényük:üvegszerű,gyöngyházfényű.

Tekno vagy állványszilikátok a földkéreg 60%-alkotják.Megtalálhatók:magmás,

metamorf és ülledékes közetekben is.

A fizikai és kémiai bomlás hatására a kiinduló kőzettől függően más-más összetételü agyagásvány keletkezik.

Mindegyik viztartalmú alumínium - szilikát.

Az agyagásványok:

Lapjaik rétegesen helyezkednek el,és sok vizet képesek felvenni.Ez befolyásolja képlékenységüket és úgynevezett zsírosságukat is.Ha az agyag túl zsíros nagy a száradási zsugorodása és hajlamos a repedésre.Nagyon finom szemcséjű homokkal lehet javítani.

Lehetőleg csak nagyon kis szemcséjű meszet tartalmazzon az agyagunk ,mert mészkukacosodást okoz.Az agyag és máz lepattogását okozza,mert az égetéskor reakcióba lép a vizzel ,és égetett mész keletkezik.Csak szűrt agyagot szabad használni.A kalcit ,dolomit olvasztó hatású 850 fokon.Szokás még az is ,hogy az agyag porrá őrölt törött darabjaival soványítják az agyagot.

Az égetés befolyásolja:A részecskék diffuziósebessége

                                            A szilárd fázisok fajlagos felülete

                                            Az égetés hőmérséklete

                                            A hőkezelés időtartalma                                                                                  

                                           Kisérőagyagok(mineralizátorok

                                            katalizáló hatása.

Égetéskor elösszőr a légszáraz álapotban levő agyagból távozik el a viz kb100C fokon.

500-600 Cfokon a kémiailag kötött viz távozik, közben az agyag kaolinit tartalma átalakul meta-kaolinitté

850 Cfokon karbonátok bomlása indul meg olvadékképződés közben.

950 Cfokon a kaolinit mullittá alakul(kerámia képződés).A hőmérsékletet tovább emelve a főldpát is olvad.

Lehüléskor üveges formában szilárdul meg,körbefogva az újonnan keletkezett kristályokat.

Csak kikisérletezett agyagot vásároljunk ,így sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat,ha egy helyen vásároljuk a mázat is és az alapanyagot is.Az agyagok égetés utáni porozússága meghatározza ,hogy milyen célra használhatjuk fel.Akkor ,ha 4-5% a porozússága nem alkalmas használati tárgyak készítésére,csak disztárgyakhoz.

Engobozás:

A gyengén kiégetett agyagtárgyat fehérre égő kaolinit tartalmú fedőmázzal vonjuk be és kiégetjük.

Fritt mázak:

Vizzel rosszul keveredő oxidokat kiégetik és finom porrá őrlik,és ezt keverik a mázba.

A festékek jelentős része is frittelésel készül.

Bár sok mindent tudunk az agyagról,és arról hogyan viselkedik égetés alatt ,mégis azt kell mondani ,hogy csak a kemence kinyitása után lehetünk csak biztosak az eredményben.Ezért gyönyörű a mi szakmánk!

Öntés:

Kész öntőiszapot lehet kapni azoknál ,akik a masszagyártással foglalkoznak.Az öntéshez gipszformára van szükség.Az öntőiszap akkor jó,ha befogja a beledugott ujjunkat és egyenletesen csorog le róla.Litersúlya: 1,75 kg,Hogy a folyását megkönnyítsék , folyósító adalékot használnak.(vízüveg , szóda)

Megkülönböztetünk:zárt és nyitott öntést.

Zártöntés két gipszfal között történik :

Pl:egy egyszerű hamutál öntése: két egymásba illő gipszforma letisztítása után összeillesztjük.A formák közötti hézagok adják meg a hamutál falát.Felül két nyílás látható,de csak az egyik nyiláson keresztűl öntjük az öntöiszapot ,a másik a levegő eltávozására szolgál.Amikor ott is megjelenik az iszap,hogy ne kelljen mindig utánna tölteni,masszával megtóldhatjuk a nyílást.A zártfalú öntés alkalmas arra hogy kívűl-belűl mintás legyen az árú.Szikkadás után eldolgozzuk a beöntönyílás  nyomait.A kész darabot elrakjuk szikkadni,ha nem akarjuk tovább megmunkálni.A nyomás alatti öntésről és a vákumosról nem kell beszélnünk.

Nyitott öntés:

Itt is azzal kezdünk,hogy a formákat vastag porolóecsettel kitisztítjuk és összekötjük vagy gumizzuk.A nem túl kényes árukat önthetjük az öntöasztalon is,de ha kényes az árú PL:váza akkor korongon érdemes önteni.A nagyobb nyitott öntésü tárgyakat kevergetni kell ,mert a tixotropia miatt beáll az anyag a nyitott felszínen.

A tixotropia miatt az öntömasszát használat elött jól megkeverjük ,különben nyúlós ,összeállt anyagunk lesz ,ami nyomot hagy a kész terméken is.

Égetés után sokszor deformálja a kész terméket(görbül,behúzódik,elhajlik a nyaka)

A túl sok vizüveg és szóda törékenyé teszi a munkadarabot.A szóda kiül a vékonyabb hegyesebb részekre és megkeményíti az agyagot,égetés után pedig fehérre égő anyagon szürke foltot hagy.A túl magasról történő öntésnél az edény vagy tárgy belsejében középen hamar oda szívja az anyagot és egy sima folt keletkezik.       

Azért történik ez meg ,mert az öntőiszapban nem egyenletesen történik a szívás!A finomabb szemcséket hamarabb magához húzza a gipszforma.Mivel a máz is rosszabbul tapad meg rajta,ezért finom smirglivel kicsit megcsiszoljuk.Felhívnám még a figyelmeteket arra is,hogy ha az öntés nagyon lassan történik öntési csíkok keletkeznek,ilyenkor az iszapot gyorsabban kell önteni és egyenletesen.Ha elérte a kívánt vastagságot ,a felesleges iszapot kiöntjük.Pár perc elteltével visszafordítjuk és a feleslegtől megszabadítjuk a formát.Mindig a tárgy formája és magassága adja az ideális falvastagságot.

A korongosok világában ma az öntés a legelterjedtebb ,mert viszonylag kevés befektetéssel lehet gyártani.Köteleségem elmondani,hogy egyben a legnagyobb hiba lehetőséget is tartalmazza.

Addig ,mig tőlünk nyugatabbra természetes ,hogy két -három koronggal dolgoznak,addig Magyarországon vannak olyan vállalkozások,ahol azt sem tudják mire használható.

Ma az a tendencia figyelhető meg ,hogy a régi öregek már nem bírják a munkát a fiatalok pedig más ,esetenként jobban fizető munkahelyeket keresnek.Még ott is, ahol  az agyag a kezükbe hullik,ott sem találjuk meg már a gelencsérek,fazekasok nagyobb létszámát.Személy szerint engem mélységesen elszomorít ez az utóbbi 20 év.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat